Nem túl eseménydús napjaim első napja. 12 előtt keltem kicsivel, pár órai semmittevés után elhatároztam, hogy útnak indulok, ezúttal megtervezett tervem volt, nem úgy mint tegnap amikor arra mentem, amerre a lábam vitt. A két tó megkerülését tűztem ki első célnak, és nagy „örömömre” sikerült meglelnem Wernigerode gyártelepét. Azonban emellett tettem egy érdekes felfedezést is, a kocsik rendszámában a város tükröződik, mint WR, vagy HS.
Az idő meglehetősen hidegre fordult, kicsit elment a kedvem a sétálgatástól, így további városnéző tervemről letettem, úgyhogy elindultam a Kaulflandba, hogy vegyek pár élelmiszert a holnapi napra, ugyanis a húsvét miatt pénteken, vasárnap ( ezen a napon egyébként is ) és hétfőn zárva vannak a boltok.
Kilátás az ablakomon
Mikor hazaértem, és vacsizni akartam, akkor jöttem rá, hogy elkövettem egy nagy hibát. Vettem egy konzervet, de konzervnyitót nem. Azonban majdnem szerencsém lett, volt ugyanis a konyhában egy konzervnyitó, de sajna az általam nagyon utált fajta, amit én sosem tudtam még használni. Lassan ideje lenne megtanulni, de lehet a bontóval van a gond. Na mindegy, mégis volt egy kis mákom, ugyanis két konzervet vettem, amik ráadásul majd egy kilósak voltak, így az egyik, illetve egy disznóölő kés segítségével negyed órányi kopácsolás alatt sikerült annyira felbontanom, hogy kitudtam préselni rajta az élelmet.
Mostanra komolyan elkezdett foglalkoztatni, hogy egy WH5 318 feliratú Wlan kapcsolat létezett, ami minden valószínűség szerint az én szállásom 318-as szobájára mutatott. Sajnos kód kellett a csatlakozáshoz, ezért úgy döntöttem, hogy felmegyek és megnézem a szobát. Félig meddig pechem volt, a srác ugyanis nem volt otthon, egy csaj mondta, hogy valóban létezik a Wlan, használható, de a srác, akinél a kód van, csak jövőhéten, minden valószínűség szerint szerdán fog érkezni.
Estére minden remény elfogyott, hogy szobatársam érkezzen kedd előtt, ugyanis a húsvét alatt erre nem volt mód.
