Minthogy már tegnap közismert volt, hogy a második német óra elmarad, azaz mindössze egy német órám lett volna 15.15-től 16.45-ig, így nagyon úgy terveztem, hogy ma kihagyom a német órát. Éppen ilyen 6-8 perces prezentációt kellett volna elő adni kedvenc városunkról, arra még annyi kedvem sem volt készülni, nem mintha eddig egy prezentációra is készültem volna, de azért tartottam, hogy 6-8 percet már nem rögtönzök le. Azonban inkább az egyik beadandómat kellett írnom, mely valamilyen német biciklis szöveg magyarra fordítása volt. Aztán úgy döntöttem, csak nincs kedvem egész kora délután itthon üllni, megpróbálok menni. Azonban felraktam egy mosást, márpedig itt ugy kettőt kell egymás után mosni ( ugyebár ezt minden olvasó tudja, mert vmikor fél éve sztem már írtam egyszer ), aztán jöttek a gondok. Az első mosásra másfél óra kellett, ekkor volt kettő óra, pedig a fehérre még több idő is kell, mert az 60 fokos, annyit tettem ,hogy azt átraktam vmi másik programra, én régebben azzal mostam, az gyorsabb, az újat Márktól hallottam, mely mint kiderül lassabb. Így valóban gyorsabb lett, azonban ez is csak 15.20-ra lett kész, az órám ugye ekkor már 5 perce tartott. Így csak a 15.30-as buszt értem el, mert a bicajról lemondtam a felhőket látva. Sikeresen beértem 15.55-re, egy 40 perces késéssel, ekkora már Erika elmondta a prezentációját, épp Laurence prezentációja alatt érkeztem. Aztán csak elkellett nekem is mondanom. Végülis Szolnokot ismerem, beszéltem róla pár mondatot, aztán miután már semmi nem jutott eszembe a városról, akkor a tanárnő kérdezett pár dolgot, szóval szépen elbeszélgettünk. Aztán kiderült, hogy hibákat amiket vétettem a prezentáció közben, az szinte mind olyan kötőszó volt, ami után fordított szórend jön, én meg egyenest használtam, ami fura, mert ezeket pont ismerem, tudtommal általában úgy is használom őket. Nem baj, ez könnyen javítható hiba. Amúgy tuti volt más is, csak a tanár nem hallotta őket, mert olyan gyorsan beszéltem. No, eztán hazamentünk, aztán Márk hívott meg vacsorára, finom csirkemell volt krumplival. 19.11-es busszal mentünk a sulihoz, ahol találkoztunk a töbiekkel. Végül 6-an gyültünk össze, rajtunk, Stefanon, Bettin kivűl jött ezúttal egy csaj is, kit még előző félévről ismerek, többek közt tőle kértem el a Tourimus Marketing jegyzeteket, mert ugye nem sokat értettem az órából. Aztán volt még az egyik jófej kosaras srác, Björn, mi Márkkal végül vele utaztunk, Stefánék meg a másik kocsival. Azonban előtte még kicsit vártunk, ugyanis Philip 10 perce azt írta, hogy valószínűleg jön, határozott. Nem jött vétül. 8 után kicsivel meg is érkeztünk, megint jött a „csoportunk másik fele” így meg voltunk több mint 10-en, és betudtunk menni 3.10 € helyett 1,90€-ért. Márk előszőr kért egy 48-as cipőt, majd miután az kicsinek bizonyult, lecserélte egy 49-esre. Aztán a jégen megint ott kezdtem, mint múltkor, a fal mellett. Pár perccel később viszont Stefán unszolására eltávolodtam a faltól, és igaza lett, nem is volt gáz, bár kezdetben megint alig tudtam menni, ráadásul ekkor még a cipő is majdnem szétnyomta a lábam. Aztán szépen elkezdtem körözgetni. Az egyenesek egész szépen mentek, kár, hogy ovális a pálya. Mondtam is Márknak, hogy milyen jó volna, ha lenne egy 20 km-es egyenes szakasz, azon tök jól ellenék. Majd egyre jobban belejöttem, és már ment a kanyar is úgy ahogy. A végére már volt, hogy leelőztem pár ismerőst, najó, általában a kör belső íven. Meg természetesen nem Stefánt. Aztán most kevesebben voltak, ez még jobban tetszett, ráadásul ezért nem is tisztították most a közepén fel a pályát, így nem volt annyira csúszós. Azonban amíg múltkor nagyon dícsértem azokat az embereket is, akik nem ismerősek voltak, hogy ők is inkább segítettek, most volt egy-két bunkó emberke, egyik poénból úgy csinált mintha nekem akart volna jönni oldalról, aztán utolsó pillanatban lefékezett a profija, ettől persze én majdnem elvágodtam. Kedves emberke, úgy szeretem az ilyeneket. 10-kor aztán hazamentünk, Björn egészen a Finkenbornig hozott minket, még az utcánkba is mindenáron beakart kanyarodni. Ezután átmentünk Gloria szülinapi bulijára, amely nem volt mérhető a 2 nappal ezelőtti Kill You-s bulihoz, nem baj, úgyis eléggé lefárasztott a jégkorcsolyázás.
