Hétfőn volt az utolsó napom a lakásban, ugyanis csak hónap közepéig rendeltem meg a szállást, a következő 3 napra ugyanis nem volt kedvem további fél hónap árát kifizetni. Szóval felkeltem korán, hogy időben kitakarítsak, ezúttal igyekeztem felpórszívózni, nem úgy mint az előző félév végén ( ja, hogy azt még nem írtam le a blogban, bocsesz ). Éppen csak véegeztem mindennel, az utolsó bögrét már akkor vittem ki, amikor jött a házmester. Aláírtam, amit alá kellett, és elhagytam a szobám, innentől kezdve hajléktalan lettem. Bementem a suli előtt még a bankba, hol „örömmel” tapasztaltam, hogy az egész havi lakbért levonták. Ezért lettem én hajléktalan ? Szóval gyorsan beszaladtam a szállásunkkal foglalkozó nőcivel, aki elég kedves volt, láthatóan nem örült neki, hogy vétettek egy ilyen hibát. Megígérte, hogy a kaucióval együtt visszafogják utalni. Ezután mentem spanyolra, természetesen késve, és kiderült hivatalosan is, melyet mondjuk már a hétvégén is tudtam, minthogy a spanyoltanárnőm, Vero is ott volt Prágában, szóval, hogy a vizsga január 19-én lesz, azaz rögtön azután, ahogy visszaérek. Ennek nemigen örültem, mert addig nekem otthon kell vizsgáznom, szóval sokat nem fogok rá akkor majd tudni tanulni. Óra után hazajöttem a konyhánkban, mely szerencsére nem volt bezárva ( minthogy én mentem el utoljára ). A konyha amúgy igencsak telítve volt, a nagy bőröndömön, a laptopomon és a hátizsákomon kívűl ugyanis még ott volt 12 szatyor, melyben a holmijaim voltak, valamit körülbelül 40 darab másfél-literes ásványvizes üveg és 11 darab sörös üveg, melyek mind visszavitelre vártak. Ezek közül különösen az ásványvizeseket szerettem volna visszavinni, ugyanis annak darabja 25 cent, ami nem rossz pénz. Sajna nem úgy álltam idővel, hogy eme feladatomat maradéktalanul teljesítsem. Egy körben ugyanis maximum 10-12 üveget tudtam volna visszavinni. Aztán kora este szép lassan elkezdtem átköltözni Kill You-hoz, ki felajánlotta, hogy nyugodtan megszállhatok nála. Volt szivacsa is ( még úgy is, hogy 1-et tegnap odaadott Márknak, akinek a barátnője péntekig elszaladt Wernigerodéba, miután lekéste Berlinben a buszát ). Mondjuk Kill You-ék lakásában nem csak szivacsból van sok, hanem ülőgarnitúrából, meg fotelekből is, mindezt úgy, hogy lomtalanítás alkalmadtával ezeket begyűjtötték. Sok gazdag német tök faja dolgokat is kidobálnak. Szóval Kill You-hoz bevittem a nagyböröndöm, meg a hátizsákom, minthogy odaköltöztem, így úgy döntött nemigen zárja az ajtót ( nem mintha eddig nagyon zárta volna ), szóval én meg úgy döntöttem, hogy a laptopomat Domi-nál tartom, aztán mikor netezni támadt kedvem, akkor átszaladtam hozzájuk, aztán ott neteztem. Nagy örömömre ugyanis a másik ház emeletéről elért idáig az Internet. Csütörtökhöz hasonlóan ma sem voltunk sokan kosáron, de most Stefán jövetelével legalább 8-an meg voltunk. Ez után volt az Interfórum szervezésében az un. Karácsony-party. Mire lezuhanyoztam azonban már alig maradt valaki. Szemben meg a volt Erasmusosok voltak, Maria, meg a két lett csaj, azonban mire odaértem, a lettek már eltűntek. Majd szép lassan Maria meg Markus és Vero is. Szóval átmentem inkább a karácsonyi party maradványaira, hol még pár emberrel lehetett beszélgetni, majd éjfél előtt Alieen, és Anja kissé meglepett, ugyanis felköszöntöttek szülinapomra ( bár végülis így belegondolva folytatták a szép hagyományt, ami a tavasz félévben elkezdtünk Ondrej, Kristoffe, és Anja felköszöntésével. ). Aztán éjfélkor csak maradtunk még páran, átjött Stefany és a barátja, meg Kill You és Frank is. Majd elénekelték a Boldog Szülinap-ot, magyarul. ( Danke Márk a megvalósítást, tényleg az ötlet kié is volt ? )
Kedden felkelés után átszaladtam a szemközti lakásba Domiékhoz netezni, vagyis ez volt a terv, azonban a tegnap agyon dícsért net mára megadta magát, már túl nagynak bizonyult a távolság. Negyed óránként 1 oldal már nem a lassú kategóriába tartozik. Így aztán elmaradt a német prezentáció elkészítésének, legalább az elkezdése, márpedig az előadás holnap volt. Najó, a cím diát net nélkül azért megcsináltam. Eztán volt a német óra, majd a hajós óra 3 hét szünet után ( eddig ugyanis a másik Verkehrsträrelmanagement volt helyette, mely kevésbé érdekelt ). Este felköszöntöttek a magyarok ( Danke Domi Erika Márk ), többek közt adtak egy olyan szép ital-készletet, melyet nincs szívem meginni, túl szép hozzá. Eztán rögvest indultam is az esti, valószínűleg az évben utolsó hivatalos iskolai partyra. Erasmusok közül szokás szerint túl sokan nem jöttek, tán szokásos csapat, a lett csajok, meg a lengyel csaj. Ők persze busszal. Hazaút szempontjából azonban így kellemesebb. Ekkor megtudtam egy elég szomorú információt, az ugye közismert, hogy itt aki kocsival vezet, annak is megengedett az alkohol 0,5 ezrelékig, nem ez a szomorú hír, hanem, hogy kiderült, hogy elvben aki bicajozik, annak is maximum ennyi lehet a szervezetében. Most viccelnek, az 2 sör. Aki bulizik, az utána gyalogoljon ? Aztán meg megfagy útközben szegény ember. Najó, nem szidom azért a németeket, mert szerintem máshol se, különösen Magyarországon nem magasabb ez az érték ( ha egyáltalán nálunk 3 korty sörrel lehet bicajozni, és nincs arra is zéró tolerancia. )
Szerda, ismét korai kelés, tán 10 órási, ugyanis már igencsak ideje volt megkezdeni, illetve azután még ugyanezen a napon be is fejezni a néemt prezentációs anyag kidolgozását, elkészítését, valamint az abból való felkészülését. Kevesebb mint 4 óra alatt meglett az egész. Annál örömtelibb volt, amikor a tanár a prezentációm után kijelentette, hogy pozitívan csalódott bennem, és mondta, hogy látszik, hogy erre sokat készültem. Végülis annál tényleg többet, hogy tán 2 kis rövidke házit csináltam meg a félévben, a hosszú unalmasakba ugyanis nem volt kedvem belekezdeni. Előttem még Erika és Domi is prezentált, ezután értékelt a tanár. Erikáért értékelte a legjobbnak, 1,3 körülinek, a lengyel csajét kissé túlértékelte véleményem szerint ( tán 2,0 körülire, pedig ritka gagyi volt ), Domiét meg kissé alulértékelte ( tán 2,3körülire, pedig övé egész jó volt ). Enyimet meg 1,7-2,0 körülire értékelte. Amúgy már megint hosszabb lett a prezentációm, mint az előírt, a 12 perc helyett én közel kétszer annyi ideig, igaz ennek oka szerencsére most nem az volt, mint a Study skillsnél, hogy nem ment az angol, hanem hogy a Magas-Tátráról beszéltem, melyről bizony volt sok mondandóm saját kút főből is, ezért nem is kellett olyan sok felkészülés.
Második németre már nem mentem be, kosarasokkal ugyanis megdumáltuk, hogy elmegyünk a karácsonyi faluba forralt borozni. Volt alkalmam tehát éjszaka megtekinteni a falut, hát szép, nagyon szép.
A wernigerodei csokimikulás : ez a legmagasabb csoki-mikulás, tán az országban, vagy a világon ? Legalábbis valami ilyet hallottam...
Iszogattunk hát, beszélgettünk, meg fáztunk. Főleg én. 7 után aztán haza is mentem, úgyis kezdődött egy másik-party, melynek neve ezútta Karácsonyi-party volt ( ebben az időszakban ezt szeretik elsütni ). Ez a buli a szokásostól eltérő házban volt, a másik Finkenbornosban, hova épp átköltöztem. Sok emberke gyűlt össze.
Csütörtökön immáron harmadszor is felkeltem, hogy megnézzem Domi és Laurence prezentációját Study-skillsen, ezúttal végre meg is volt a prezentáció. Ezután kicsit vásárolgattam a karácsonyi faluban otthonra ajándék gyanánt pár dolgot. Este elkezdtek besűrűsödni az események. Szépen összepakoltam mindent, nem akartam a nagy böröndömet hazavinni, úgy gondoltam elég lesz a hátizsák, a laptoptáska, meg talán 1-2 szatyor. Azonban az egy-két szatyorból már 3 hatalmas szatyor lett, és akkor vettem észre, hogy még hazakéne vinni pár dolgot. ( Elsősorban a ruhákat, a tanulnivalókat, meg az értékesebb dolgokat akartam hazavinni, melyek otthon hasznosak ) Szóval bedobáltam a szatyrokat a böröndbe, már a végén abba is éppencsak fértem be. Ezútán elment az év utolsó kosarazására, mely 10-ig tartott, ezután úgy terveztem hogy hazajövök, és aztán bemegyek a városba pár német ismerőssel, meg Mariáékkal hajnal 3ig dumálni, iszogatni kicsit, majd aztán haza, és indulás a vasútra. De a kosár közben Markus már hívott, visszahívtam után, és mondta, hogy ők már a Brauhausban vannak, így én is odamentem. Azonban ekkora már nem volt ott Maria, meg Doren sem, csak Markus és Tobi. Úgyhogy velük iszogattunk ott, csütörtökönként a sör ott akciós volt, egy pohár csak 1 € volt. Ráadásul nagyon jó barna sörük, ha jól tudom itt is a jó kis Staropramen. Ennek otthon aztán meg is lett az eredménye, mindenhol barna sört probáltam inni, de ez nemigen jött össze, csak Fehérváron, mikor jöttek a vizsgák januárban, de az is csak üveges volt, de az legalább nem volt olyan rossz. Brauhaus után bementünk a fél méterre lévő gyrososba, és megvacsoráztunk ott. Ezután ők még átmentek a Blue-ba, de én úgy döntöttem, inkább hazabicajozok, és alszok legalább egy 2 órát. Már az is sokkal szebbé teszi a hazautam...
