Németország, Wernigerode

Megint több dolog következménye volt egy harmadik, miszerint csütörtökön a szokásosnál 4 órával később kezdtem. Szóval a több dolog pedig egyrészt, hogy szerdán Mensa party volt, másrészt, hogy Schröder 11.30as órája elmaradt, így hülye lettem volna bemenni a fél 10-es órára. Szóval felkeltem egész emberi időpontban, délben, bementem a Study skills órára, ott aztán az előző hetihet képest 3 amerikaival többen voltunk. Lezajlottak a kis prezentációk, én természetesen az előző félévit mutattam be, újat nem volt kedvem készíteni, igaz beraktam pluszban egy 2008/2009-es Wintersemester nevezetű diát is. Az amerikaiaknak nem volt kész prezentációjuk, mert ők most hallottak a dologról, így rögtönöztek ott valamit az Internet ill. Brandon a saját laptopján lévő fotók segítségével. Az ő angoljuk „valamivel” jobb volt a mienknél. Óra után aztán én benéztem a a könyvtárba, hogy valami kutatásmódszertanos anyag után nézzek, végül nem sok sikerrel jártam, viszont sikeresen csatlakoztam a többiekhez, akik a Rendezveous fele mentek az 1-es busszal. Itt aztán szét váltak útjaink, Erika meg Márk elment a postára Erika küldeményéért, mi meg átszáltunk Domival a jól bevállt 3-as busszra, és azzal mentünk a Kauflandba. Az eső ekkor kezdett el szakadni, így a postás csapat jól elázott, de a jóból mi sem maradtunk ki a buszmegállótól a Kauflandig menet, igaz, ez utóbbi 1 perc sem volt. A tervem, hogy ma elkezdem a beadandót írni kudarcba fulladt. Helyette, nem csináltam semmit. Este aztán egy kis szokásos összejövetel Erikánál volt, úgyfest az a lakás valahogy vonzza az embereket, pedig Erika nem mindig rajon érte. Úgyfest Péter valami maradandót hagyott abban a lakásban. Szóval ott üldögéltünk a kellemes melegben, mikor Domi kitalálta, hogy ő futna egyet. Ez úgy este 10-kor volt, kint az időpont fele volt csak a hőmérséklet. A probléma csak az volt, hogy egyedül nem volt kedve futni, másnak meg futnia nem volt kedve. Aztán jött Márktól az ötlet, hogy bicajjal oké a kíséret, ez valóban sokkal kellemesebb ötlet volt, így végül 3-an indultunk utnak, Domi gyalog, mi Márkkal bicajjal. Nem mondhatni, hogy túl fárasztó lett volna a biciklizés számunkra, kabátban nem volt elviselhetettlen hideg, így számunkra egy egész jó kis esti biciklizés volt. Domi meg kifutotta magát.