Keltem fél8-kor, hogy elérjük a 8 órási buszt, mely a vasútra ment. Volt kis félelem, hogy vonatkésés lesz, ehhez kikellett volna maradnia, vagy 10 percet késnie a busznak, de nem történt meg. Így Ádám elérte a vonatot, én meg negyedóra várakozás után visszajöttem. Ekkora már nem volt kedvem aludni, meg úgyis spanyolt kellett tanulni, amit nagy részében meg is tettem. Másfél órával később hív Ádám, hogy lekéste a vonatot, pedig még látta is a csatlakozást, amikor beért Halle-be. Úgyfest itt 1 percet nem várnak a csatlakozó vonatra, ha késik, akkor az utasok szívnak, de legalább egy késés miatt nem késik a 10. vonat is az ország másik végén. ( ugye Magyarországon ez történik ). Végülis megkérdezte, hogy mi más módon juthat el Berlinbe, és 2 átszállással ( melyek ezúttal sikeresebbek voltak ) és jó 1 órás késéssel végül eljutott, lényeg a gépet elérte, bár sok híja nem volt. Este megnéztük persze a meccset, mely az EB egyik legunalmasabbja volt.